A terhesség 40 hete legalább két évszakot átölelő időszak. Mehet a matek azon, mikor jobb terhesnek lenni, tavasztól-őszig, viszonylag magas hőmérsékletben, amikor a dehidráltság miatt nagyobb az esély a koraszülésre, nagyobb a vizesedés, vagy nyártól/ősztől- tavaszig, amikor nyűg az öltözködés, kevesebb lehetőség van szabadtéri mozgásra és minden évben át kell vészelni egy influenzajárványt. A téli kismamák rémálma ez az időszak, az emberek zárt térben összezsúfolódva élnek, lehetetlen szűrni ki beteg, kiben lappang olyan vírus, amely komoly veszélyt jelenthet a bennünk növekvő gyermekre. Az orvosok teljes mellszélességben kiállnak azon álláspont mellett, hogy be kell adatni az influenza elleni oltást, és ezt biztosítják ingyen minden kismama számára. Ennek ellenére kevés (én személy szerint egyet sem ismerek), akik rohannak beadatni a védőoltást. Miért nem?  A tegnapi Indexes címlap körülbelül megadja a választ

 

Hogy megéri-e így az oltás, az innentől már egyszerű matematikai feladat. Egy komolyabb influenzajárványban annak az esélye, hogy elkapjuk a betegséget, nagyjából 20-25% (minden negyedik-ötödik ember megbetegszik egy szezonban a becslések szerint). A megbetegedettek között 1-2%-nál fordul elő súlyos szövődmény. Ennek az egésznek tudja az oltás az esélyét 70-80%-kal csökkenteni, vagyis, ha beoltottak, akkor az adott szezonban:

• 4-7% esélye van annak, hogy az oltás ellenére nem alakult ki védelem, és meg is betegszünk;
• 15-20% arra, hogy az oltás miatt kialakult védelmünk miatt nem leszünk betegek;
• 75-80% pedig arra, hogy nem leszünk betegek, de az oltás nélkül se lettünk volna.

Míg ha nem oltottak be:

• 20-25% esélyünk van arra, hogy elkapjuk az influenzát;
• 75-80% pedig arra, hogy megússzuk.

 Tehát ha beadjuk, ha nem, 75-80% esély van arra, hogy megússzuk. Ha nem adjuk be 20-25% eséllyel elkapjuk, oltással "csak" 10%-kal csökkentjük ezt az esélyt. Olyan kevésnek tűnik ez a 10%-os esélycsökkenés, hogy nem rohanunk az orvoshoz, mert bennünk motoszkálnak azok a mítoszok, mely szerint az oltás is okozhat szövődményt a magzatban. Az oltás nem más, mint megölt kórokozó, mellyel, ha találkozik a szerveztünk, kialakít ellene egy védőrendszert. Minden immunrendszer más, valakinek érzékenyebb, valakinek az oltás mellékhatásokkal jár, és egymillióból 1 embernél súlyos reakciókat indít be. Sajnos, csak az utóbbi tényt halljuk ki a mondatból. Minden kismama nem magát, hanem babáját félti, és babája egészségét tartja szem előtt akár beadatja, akár nem.

Megelőzni a betegséget 100%-san nem lehet, esélyeket lehet csökkenteni multivitaminok szedésével, folyamatos kézmosással, tömegek kerülésével,  tárgyak fertőtlenítésével. Fontos, hogy minden nap figyeljünk a megfelelő vízfogyasztására, kellő C-vitamint juttassunk a szervezetünkbe, és szedjünk rendszeresen D-vitamint, mely immunrendszerünk építőköve. A D-vitamin hiánya nagyban megnöveli az esélyt a betegségre, így az első dolgunk legyen az orvossal meghatározni a számunkra szükséges adagot. Ez azért fontos, mert a D-vitamint túl lehet adagolni, jobb szakemberre bízni az adag beállítását. A D-vitamin fontosságáról bővebben itt olvashatsz. Igyekezzünk minél kevesebbszer az arcunkhoz érni kézzel, és ha lehet, kerüljük a tömegközlekedést. Akik még nem terhesek de babaprojektben vannak, nekik még fontosabb ügyelni ezekre a dolgokra.  Ha ebben az időszakban fogan a baba, legfőbb szervei még kialakulóban vannak, az első 12 hétben kevesebb védelmet élveznek a mama szervezetében, egy esetleges lázas állapot súlyos következményekkel járhat. Oltással se hanyagolhatóak el ezek az intézkedések, mert az oltás sem 100%-os védelem, csak egy védőréteg, mely életet MENTHET...

É